Michael Schumacher hossz� karrierje alatt nem csak a legsikeresebb, de a legellentmond�sosabb Forma-1-es versenyz� is lett. A p�ly�n �s a p�ly�n k�v�l is szinte �vente keveredett �sszet�z�sekbe a riv�lis pil�t�kkal, illetve versenyb�r�kkal.

1992

Az egyik teszten Schumacher bev�gott az akkor vil�gbajnok Senna el�, akinek csak satuf�kkel siker�lt elker�lnie az �tk�z�st.

Senna a boxban d�h�sen rontott Schumachernek, majd torkonragadta, �s csak a mcLarenes szerel�k k�zbel�p�s�nek k�sz�nhet�, hogy nem fajult tov�bb az aff�r. Schumacher ennek ellen�re viccesen fogta fel a dolgot, a jelenetet v�gign�z� �js�g�r�knak azt mondta: "Senna csak meg akarta massz�rozni a nyakamat".

1994

1994-ben nem csak Schumacher, de az eg�sz Benetton-csapat a v�daskod�sok c�lpontja lett, miut�n a riv�lis ist�ll�k azzal gyan�s�tott�k meg a Benetton csapatf�n�k�t, a Schumacher mentorak�nt is ismert Flavio Briator�t, hogy a tilt�s ellen�re kip�rg�sg�tl�val felszerelt kocsikat ind�t a versenyeken.

Mind Briatore, mind Schumacher tagadta a v�dakat, a szakemberek ennek ellen�re az�ta is val�sz�n�nek tartj�k, hogy volt valami �gyesked�s a kocsik k�r�l, de a FIA (Nemzetk�zi Aut�s Sz�vets�g), nem merte kiz�rni az olasz csapatot.

Az �sszesk�v�s-elm�let megalapozotts�g�t t�masztja al�, hogy nem sokkal k�s�bb Schumachert (kv�zi "revansk�nt)" szokatlanul kem�ny, k�t versenyre sz�l� eltilt�ssal s�jtott�k, miut�n Silverstone-ban - szint�n Briatore utas�t�s�ra - nem engedelmeskedett a ki�ll�sra felsz�l�t� fekete z�szl�s figyelmeztet�snek, melyet Hill felvezet� k�rbeli megel�z�s��rt kapott..

Az 1994-es vb-t eld�nt� �tk�z�s, amikor Schumacher nekiment Hillnek

M�sf�l h�nappal k�s�bb, a Belga futam ut�n is diszkvalifik�lt�k, mert a kocsij�n a fen�klemez n�h�ny millim�terrel v�konyabb volt a megengedettn�l.

A vb-c�mr�l d�nt� Ausztr�l Nagyd�jon utols� lehet�s�gek�nt - miut�n lecs�szott a p�ly�r�l �s megrong�lta a Benetton ker�kfelf�ggeszt�s�t - r�h�zta a korm�nyt az �t el�zni pr�b�l� Hillre, mert az k�nnyed�n elment volna mellette.

�tk�z�s �s kett�s kies�s lett a v�ge, valamint az els� vb-c�m, mivel a n�met egypontos el�nnyel �rkezett az utols� versenyre.

1995

A szezon nyit�verseny�n, Braz�li�ban Schumacher gy�z�tt, de a leint�s ut�n nem sokkal kiz�rt�k, mert az �, illetve a m�sodik Coulthard kocsij�b�l vett benzin szab�lytalannak bizonyult a futam ut�ni ellen�rz�skor.

Alig telt el viszont n�h�ny nap, �s az FIA - jogosan - arra hivatkozva, hogy a pil�t�knak semmi k�z�k ahhoz, mit t�ltenek a szerel�k a kocsiba, Schumacher�knek visszaadta a pontokat, a csapatoknak viszont nem.

B�r 1995-ben sim�n vil�gbajnok lett, egy-k�t �tk�z�s az�rt becs�szott, de ez�ttal nem � volt a hib�s. Ism�t Hill pr�b�lta megel�zni a n�met versenyz�t, el�sz�r Silverstone-ban, majd Monz�ban, de mindk�tszer a kavics�gyban k�t�ttek ki.

1997

1997-ben �gy pr�b�lta meg Schumacher kil�kni Villeneuve-�t

Egy meglep�n nyugodt, de tulajdonk�ppen es�lytelen id�ny (1996) ut�n Schumacher az 1994-essel megegyez� szitu�ci�ban - utols� futam, egypontos el�ny -, Jerezben Villeneuve-re h�zta r� a korm�nyt. Ekkor viszont csak � esett ki, �s b�r kiz�rt�k az az�vi pontversenyb�l, m�s b�ntet�st nem kapott.

1998

A Brit Nagyd�jon t�zm�sodperces "stop and go" b�ntet�ssel s�jtott�k, amire igen egyedi m�don az utols� k�rben �llt ki, �m m�g miel�tt megkezdte volna a b�ntet�s let�lt�s�t, a boxutc�ban(!) �thaladt a c�lvonalon, �s megnyerte a versenyt.

A p�ly�n Hakkinen nyert, a McLaren tiltakozott is, de az ellen�r�k meghagyt�k Schumachernek a gy�zelmet.

M�g ugyanabban az �vben, augusztus v�g�n egy, a Senna-konfliktushoz hasonl� eset k�vetkezett.

Schumacher Sp�ban, szakad� es�ben le akarta k�r�zni David Coulthardot, de az el�z�s helyett h�tulr�l belerohant.

Az �tk�z�s ut�n a h�romkerek� kocsij�val a boxba hajtott, kiugrott bel�le, �s azonnal a McLaren-boxba rohant, ahol �k�llel rontott Coulthardnak. Ism�t a McLaren-szerel�k l�ptek k�zbe �s akad�lyozt�k meg a vereked�st.

Mint k�s�bb kider�lt, Schumacher azt gondolta, a sk�t pil�ta direkt lef�kezett el�tte, hogy seg�tsen mcLarenes csapatt�rs�nak, a szint�n a vb-c�m�rt hajt� Hakkinennek. Term�szetesen Coulthardnak esze �g�ban sem volt ilyesmi, Schumacher egyszer�en figyelmetlen�l el�z�tt.

1999

Egy eml�kezetes versenye 1999-ben is akadt Schumachernek, annak ellen�re, hogy a f�l szezont kihagyta a l�bt�r�se miatt.

Visszat�r�sekor, Malajzi�ban els�k�nt j�tt el a rajtt�l, maga el� engedte a vb-es�lyes m�rkat�rs�t, Irvine-t, majd feltartotta az eg�sz mez�nyt, hogy az �r eg�rutat nyerjen. Ezt viszont nagyon �gyesen �s szab�lyosan tette, �gy a kisebb futam ut�ni tiltakoz�s az ellenfelek r�sz�r�l ink�bb csak sop�nkod�s, semmint indokolt t�mad�s volt.

Irvine, illetve a Ferrari kett�s gy�zelm�t ennek ellen�re meg�vta a McLaren, mondv�n, a v�r�s aut�k oldals� l�gterel�i a megengedettn�l nagyobbak voltak.

Az ellen�r�k le is m�rt�k az alkatr�szeket, �s miut�n azok t�nyleg szab�lytalannak bizonyultak, Irvine-t �s Schumachert is diszkvalifik�lt�k.

A Ferrari persze fellebbezett, �s csod�k csod�ja, a m�sf�l h�ttel k�s�bbi t�rgyal�son a l�gterel�k m�r megfeleltek a regul�knak: a ferrarisok visszakapt�k a pontjaikat, melyekkel az �v v�g�n az ist�ll� megnyerte a konstrukt�r�k vil�gbajnoks�g�t.

2001

2000-ben Schumacher viszonylag nyugodt k�r�lm�nyek k�z�tt nyerte meg a vil�gbajnoks�got, majd �jra egy kisebb Coulthard-balh� k�vetkezett. Magny-Cours-ban a sk�t versenyz� el�zni akarta Schumachert, aki aggressz�ven v�dte a poz�ci�j�t. A mcLarenes v�g�l el tudott menni a Ferrari mellett, �s mik�zben el�z�tt, a k�z�ps� ujj�t mutatta a n�metnek.

2002

Tekintse meg k�peinket!

A legnagyobb f�l�nnyel megnyert vb �v�ben, 2002-ben t�rt�nt az eg�sz Forma-1-et megr�z�, az�ta m�r h�rhedtt� v�lt Schumacher-el�z�s.

Barrichello Ausztri�ban, a m�sik Ferrariban v�gig vezetett a versenyben, de a csapat utas�t�s�ra a c�legyenesben lass�tott le, �s engedte maga el� Schumachert.

Az ist�ll�vezet�k pr�b�lt�k magyar�zni a d�nt�s jogoss�g�t, a szurkol�kat viszont a f�lrebesz�l�s nem gy�zte meg, m�r a helysz�nen kif�ty�lt�k Schumachert, aki lesz�llt a dobog� tetej�r�l �s ink�bb Barrichell�t k�ldte oda maga helyett.

Az eset miatt az FIA egymilli� doll�rra b�ntette a Ferrarit, �m a hivatalos indokl�s szerint nem a befut� manipul�l�sa miatt, hanem az�rt, mert Schumacher az eredm�nyhirdet�sn�l megs�rtette a protokollszab�lyokat.

De ezzel m�g nem volt v�ge a Ferrari c�legyenesbeli el�zget�seinek. N�h�ny h�nappal k�s�bb Schumacher, hogy visszadja Barrichell�nak a gy�zelmet, Indianapolisban az utols� m�tereken engedte el�re csapatt�rs�t.

A legmegh�kkent�bb azonban a n�met szt�r futam ut�ni nyilatkozata volt: "azt akartam, hogy holtversenyben �rj�nk c�lba".

Neh�z elk�pzelni, de val�sz�n�leg t�nyleg ez volt Schumacher c�lja, hiszen Barrichello v�g�l n�h�ny ezredm�sodperces k�l�nbs�ggel gy�z�tt, minden id�k legkisebb k�l�nbs�g� befut�j�t produk�lva.

2003

A 2003-as szezonban a Ferrarinak nem volt akkora f�l�nye, hogy effajta show-m�sorral "sz�rakoztassa" a k�z�ns�get, de Schumachernek �gy is volt k�t necces pillanata.

A n�rburgringi Eur�pa GP-n Montoya akarta megel�zni a bels� �ven , amikor a ferraris megpr�b�lta becsukni el�tte az ajt�t. Schumacher terve balul s�lt el, � cs�szott ki �s esett j�n�h�ny hellyel h�tr�bb.

A n�met becs�let�re legyen mondva, hogy egy pillanatig sem hib�ztatta Montoy�t, ink�bb mosolyogva mondta, "versenybaleset volt".

Legut�bbi gy�zelmekor, Indianapolisban a s�rga z�szl�s tilt�s ellen�re az els� kanyar el�tt el�zte meg Olivier Panist, b�ntet�st viszont nem kapott.

Schumacher azt mondta, m�g a tiltott-z�na el�tt ment el a francia mellett, ami val�sz�n�leg igaz is, �m a s�rga-lob�g� els� sz�m� utas�t�s�t, "lass�ts", biztosan megszegte.

A versenyb�r�k szerint persze nem, Panis nyilatkozat�t viszont �rdemes meghallgatni az esettel kapcsolatban.

"Az els� kanyar el�tt lengett�k a s�rga z�szl�t, lass�tottam, �s teljesen nyugodt voltam, hogy Schumachernek is ezt kell tennie, �gy nem el�zhet meg. Erre a k�vetkez� pillanatban azt l�ttam, hogy elh�z mellettem. Nem lass�tott, szerintem meg kellett volna b�ntetni" - mondta a leint�s ut�n a francia.